Tavaszi Fesztivál: ATYAI ÁG- Fonó zenekar, világzene
Az Atyai ág koncertsorozat egy színpadi előadás keretében mutatja be a magyar népzene és a kipcsak török népek zenefolklórja közötti párhuzamokat.
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 27. péntek, 19:00
Tavaszi Fesztivál: ATYAI ÁG- Fonó zenekar, világzene
Világzenei koncert Agócs Gergely és zenésztársai közreműködésével. Kodály Zoltán Magyarság a zenében című, 1939-ben írt alapvető fontosságú tanulmányát e szavakkal fejezte be: „Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazföld? Feladatnak elég volna újabb ezer évre.”
A Fonó Zenekar az 1997-es megalakulása óta folyamatosan, a magyar népzenei mozgalom szereplőitől szokatlan művészeti „közelítésekre” vállalkozott. Bár a zenekar hangzásvilágát a népzene tradicionális megszólaltatása alakítja, társulatuk a különféle (nem csak zenei) műfajok között létező kapcsolódások feltárására, illetve megjelenítésére is törekedett. Az „Atyai ág” címet viselő kezdeményezésükkel a magyar népzene Kodály által kijelölt másik, keleti irányú kapcsolatait kívánják a közönség elé tárni.
A magyar népzene keleti párhuzamait felvonultató első konkrét adatokat Kodály Zoltán A magyar népzene című művében (1937) találhatjuk. Kodály a magyar népdalok rokonságát (cseremisz, nogaj, udmurt, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. A magyar kulturális életben hosszú évtizedeken keresztül elsősorban a finnugor nyelvi rokonság okán jelentek meg az ezen az ágon számon tartott népek különféle képviselői. A magyar származástudatról szóló iskolai tananyagok, illetve más, „kompetens narratívák” kialakításában is a finnugor nyelvi rokonság vált meghatározóvá, hiszen a magyar tudományosság fősodrának hivatalos álláspontja is a nyelvi kapcsolatrendszert tekintette irányadónak minden egyéb kulturális, avagy „vérségi” rokonság megállapításának kérdésében.
A Fonó Zenekar:
Navratil Andrea – ének
Agócs Gergely – ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz
Gombai Tamás – hegedű
Pál István „Szalonna” – hegedű, hegedűkontra
D. Tóth Sándor – brácsa, ütőgardon
Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom, doromb
Kürtösi Zsolt – bőgő
A produkció vendégművészei:
Bolatov, Mahmúd – ének, agacskomuz
Halilova, Kuszum – ének
(Helli Aul, Karabudahkent rajon, Dagesztán)
Szultanbekov, Arszlanbek – ének, dombra, kylkhobuz
Szatirov, Iszlam – ének, dombra
(Alakay Aul, Nogaj rajon, Karacsáj-Cserkesz Köztársaság)
Bottajev, Muhtar – ének
Tappaszhanov, Muhtar – ének
(Kashatau, Cserek rajon, Kabard-Balkár Köztársaság)
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!